Az agyi érbetegségek

A szervezet igen finoman szabályozza az agy vérellátását, mert mind a túl kevés, mind a túl sok vér károsíthatja az agy működését. Agyunk idegsejtjei állandóan működnek, amihez jelentős mennyiségű energiára és oxigénre van szükségük. Az oxigént és a tápanyagokat négy, egymással összeköttetésben álló artéria szállítja az agyhoz. Két ér a nyak elülső részén található, kettő hátul, a csigolyák védelmében, az őket összekötő erek pedig már a koponyán belül helyezkednek el.

Szerző: Dr. Nebenführer Zsuzsa | Lektor: Dr. Tahy Ádám
Publikálás dátuma: 2015-07-17

Régen gutaütésnek nevezték azt az állapotot, amikor a kóros agyi vérkeringés tüneteket okoz, ma az angol "stroke" kifejezést használjuk.

Az okok

A stroke oka az esetek kb. 20%-ában nem a vérellátás csökkenése, hanem koponyán belüli vérzés: vagy magában az agy állományában, vagy az agyburkok között. Az agyszöveten belül már igen apró vérzés is súlyos tüneteket okozhat, ez gyakran alakul ki magas vérnyomásban szenvedő betegekben. Az agyburkok között fellépő vérzés leggyakrabban egy zsákszerűen kitágult apró érből származik, a tágulat hátterében általában veleszületett fejlődési rendellenesség áll. Ez a kórkép gyakran érint fiatal, 20-40 év közötti férfiakat, akiknél előzetes tünetek nélkül alakul ki: hirtelen nagyon erős, „letaglózó”, általában tarkótáji fejfájás lép fel, gyakran eszméletvesztéssel együtt. A betegség kimenetele ma is nagyon rossz: a betegek fele meghal, mielőtt a kórházba érne, sokan pedig a vérzés utáni első hónapon belül.

Az agy vérellátásának zavarai közül az a gyakoribb, ha a sejtek vérellátása csökkent; ez kb. az esetek 80%-a. Amikor egy ér szűkül, kevesebb vért tud szállítani, elzáródásakor pedig teljesen megszűnik az általa ellátott szerv vérellátása. Ha a szűkület csak lassan fokozódik, más erek – legalább részben – át tudják venni a feladat egy részét; de hirtelen elzáródáskor erre nincs mód. Ilyenkor az agy egy területe elhal, az általa ellátott működés kiesik. Egy ér hirtelen elzáródását okozhatja a már meglevő szűkület hirtelen fokozódása vagy az érbe jutott idegen anyag: ez leggyakrabban egy elszabadult vérrög.

Az agyi erek szűkületére hajlamosító legfontosabb tényező a magas vérnyomás. Ugyancsak fokozza a szűkület veszélyét az emelkedett koleszterinszint, a nem jól vagy egyáltalán nem kezelt cukorbetegség. Dohányosokban kétszer olyan gyakran alakul ki stroke, mint nem dohányzó emberekben. A szívritmuszavarok egyik formája – a pitvarfibrilláció – is fokozza a stroke gyakoriságát: ilyenkor a szívben kialakult vérrög leszakadt darabja zárja el az eret.

Milyen tünetei lehetnek az agyi keringési zavarnak?

Az agyi keringési zavar súlyossága széles határok között változhat. Gyakran előfordul az, hogy az agyat ellátó erek szűkülete nem okoz tüneteket és a betegséget csak a veszélyeztető tényezők miatt, szűrővizsgálat során fedezik fel; de a legsúlyosabb esetben hirtelen eszméletvesztés vagy halál is kialakulhat.

A stroke tünetei változatosak lehetnek és attól függenek, hogy melyik oldalon záródott el az ér és ez az agy milyen területét látta el vérrel. Előfordulhat az, hogy a beteg hirtelen nem tudja kimondani a szavakat, pedig „ott van a nyelve hegyén”; vagy nem érti azt, amit mondanak neki, pedig mindent hall. Kialakulhat valamelyik végtag, vagy akár az egész oldal hirtelen gyengesége vagy teljes bénulása. Az arcon a szemhéj lecsüngése, a nyelv vagy a száj körüli izmok gyengesége vagy bénulása tűnhet fel. Időnként erős szédülés lép fel, néha átmeneti vakságot tapasztal a beteg. Ha a fenti tünetek valamelyike jelentkezik, feltétlenül orvoshoz kell fordulni!

Előfordul az is, hogy a jellegzetes tünetek csak átmenetiek és 24 órán belül megszűnnek. Ilyenkor az agy vérkeringésének átmeneti csökkenése áll a háttérben, de ekkor is ugyanolyan gyors vizsgálatokra van szükség hogy megelőzzük egy súlyosabb állapot kialakulását.

Mit lehet tenni?

Szerencsére az agyat ellátó nagy artériákat és azok állapotát könnyen lehet vizsgálni. A nyak elülső felén levő ereket meghallgatva az orvosok gyaníthatják az ér szűkületét és ezt ultrahangos vizsgálat segítségével bizonyíthatják is. Az agyat ellátó másik két ér a csigolyanyúlványok védelmében fut, ezért azokat csak ultrahanggal vagy más, eszközös vizsgálattal lehet megítélni. Ha szűkületet találnak, annak mértéke határozza meg a további teendőket. Enyhébb esetben gyógyszert kell szedni (aszpirint és valamelyik koleszterincsökkentő sztatinszármazékot) és rendszeresen megismételt vizsgálattal követik az érszűkület mértékét. Súlyosabb szűkület esetén érfestésre, majd esetleg műtétre is szükség lehet. Ma már mód van arra is, hogy az ér szűkületét vágás nélkül szüntessék meg: a szűk területet az érbe vezetett apró ballonnal kitágítják majd egy beültetett apró hálóval (ez a „stent”) tartják nyitva.

Forrás: 123rf.com

Az agyban kialakult károsodásokat CT vagy MR vizsgálat mutathatja ki.

Hogyan tudjuk csökkenteni az agyi erek szűkületének veszélyét? A koleszterincsökkentő étrend, a rendszeres testmozgás bizonyítottan védő hatású. A dohányzást legjobb el sem kezdeni, de soha nem késő abbahagyni! Ismert cukorbaj vagy magas vérnyomás esetén feltétlenül szükséges a betegség gondos karbantartása, valamint a rendszeres szűrővizsgálatokon való résztvétel.

Az Egyesült Államokban a május a stroke hónapja.

Az Amerikai Stroke Társaság honlapján az ismereteken túl igaz történetek is olvashatók.