Járványszerűen terjedő szívbetegségek

A szívelégtelenségben és a szívritmuszavarban szenvedők száma több százezerre becsülhető, ezért kardiovaszkuláris járványnak is hívják gyakoriságuk miatt – mondja Csanádi Zoltán, a Debreceni egyetem docense.

 

Mit értünk szívelégtelenség alatt?

 

- Szívelégtelenségről akkor beszélünk, amikor a szívizom összehúzó erejének csökkenése miatt a bal kamra nem tud megfelelően összehúzódni, így a szív nem tudja ellátni azt a feladatát, hogy a szövetek megfelelő vérellátását és a keringést biztosítsa. Ezt szisztolés szívelégtelenségnek nevezzük. Az elmúlt néhány évben figyeltek fel a szívelégtelenség egy másik mechanizmusára, amikor viszont a szív elernyedő funkciójával van baj, ennek neve diasztolés szívelégtelenség

 

Míg ez elernyedési zavarra jelenleg nincs speciális gyógyszeres kezelés, addig az összehúzódási zavart régóta ismeri az orvostudomány, és számos medicina áll rendelkezésre a betegek állapotának javítására. Ilyen például a vízhajtó, amely a nem megfelelő keringés révén felgyülemlett folyadékot távolítja el például a tüdőből, a hasüregből vagy az alsó végtagokból.

 

Csanádi doktor a szívritmuszavar egyik gyakori formájáról, a pitvarfibrillációról is szólt. Ilyenkor a szív nem ritmusosan húzódik össze, ezért szabálytalan pulzus tapintható. Ez különösen az idősek betegsége, mivel az életkor előrehaladtával nő az előfordulás gyakorisága. A pitvarfibrilláció jelentős stroke-kockázatot jelent, ez áll az agyi érkatasztrófák ötödének hátterében. A szívelégtelenség és a szívritmuszavar gyakori oka az alkohol, a dohányzás, az elhízás, de a genetikus hajlam is fontos.

 

Mik a tünetek?

 

- A leggyakoribb jelek a fizikai terhelhetőség csökkenése, a fáradékonyság, a fulladásos panasz és az ödémásodó, "vizesedő" láb. Előrehaladottabb stádiumban akár már nyugalmi állapotban is jelentkezhetnek ezek a kellemetlen tünetek, nem csak terhelésre. A szívelégtelenség gyakori oka a koszorúér-betegség, sokszor infarktus után veszíti el a szívizom az összehúzódás képességét. Sajnos a betegség nem csak az időseket érinti – magyarázza a Csanádi Zoltán.

 

Hogyan kezelhető?

 

A terápiás lehetőségekről szólva a kardiológus hozzátette: specifikus műtéti megoldás nincs a szívelégtelenség kezelésére, ám gyógyszerekkel, például bétablokkolókkal és műszerbeültetéssel a folyamat lassítható. Mintegy két évtizede van lehetőség hazánkban arra a műtétre, amely során egy kisméretű defibrillátort ültetnek be a beteg mellkasába, amivel megelőzhető az életveszélyes kamrai ritmuszavarok kialakulása és a hirtelen szívhalál. A debreceni Kardiológiai és Szívsebészeti Klinikán évente mintegy száz ilyen operációt végeznek.

A műszeres műtéti kezelés másik módja a reszinkronizációs pacemaker, ami a szívizom működését teszi hatékonyabbá, gazdaságosabbá, jelentősen javítva a beteg életminőségét és funkcionális állapotát. Ebből Debrecenben közel 200-at ültetnek be évente.

 

- A szívelégtelenség progresszív betegség, vagyis az idő előrehaladtával rosszabbodik, ám ennek üteme gyógyszerekkel lassítható. A legsúlyosabb, a fent említett terápiákra nem reagáló esetekben a szívátültetés jelenthet megoldást. Tavaly hazánkban 55 beteg életét sikerült ezzel megmenteni, ami Magyarországon az eddigi legtöbb, és nemzetközi összehasonlításban is megállja a helyét – ismerteti a szakember.

 

Forrás:

Nem fertőz, mégis járvány. http://www.unideb.hu/portal/hu/node/15298

kapcsolódó cikkek